2018. május 9., szerda

Bóklászás a környéken

Egy új, már régen kiszemelt helyre is elvetődtem a napokban: felhagyott homokbánya Hidas és Mecseknádasd közt.
 
Kiugrottam Keselyűsbe is. A kosborok nagyja már elnyílt a nyarat idéző kánikulában.

Szintest nélküli vitézkosbor.

Az idén néhányat a legelésző tehenek tapostak el.

Gyeprészlet.

Sárga nőszirom Keselyűsben.

Ez már a homokbányától van. Kilátás a Templom-hegyre.

Ide elsősorban azért néztem be, mert olyan biztató volt a gyep, meg esetleg arra gondoltam, lehet itt egy gyurgyalagtelep. De semmi ilyen érdekesség nem volt. Leginkább még ez az alacsonyan szétágazó nagy gyertyán volt érdemleges az ember figyelmére.

Régen, kb. 45-50 éve errefelé volt nagyapámnak szőlője. Ezt a vidéket Rácekipfl-nek nevezték, hivatalos elnevezés ma Rác-hegy.

Ugrás a Gemencbe. Tavaly a tölgy magfák jelölést kaptak. Nem minden magfa jelentős dendromán szempontból. Például a G56-os csak egy gyenge 300-as lehet.

Betértünk a Kutyás-tölgy felé.

Tavaly a felírat eltűnt, Szombathelyi Gergelytől viszont megtudtam, hogy Fodermayer Vilmos erdészetvezető mentette meg a leesett táblát, ami helyett új kihelyezését is tervezik. Íme, az új tábla. Itt lehet megnézni a régit. Egy kicsit alacsonyabb helyre, de jól olvashatóan került ki. A tölgy tövében vadászkutyákat temettek el. Wartho, Walko és Waldi – három hannoveri véreb – ott pihen az öreg évszázados tölgy gyökerei alatt. Ma már csak Wartho emléktáblája van meg. Beöthy Zsigmond kutyái voltak.Beöthy Zsigmonnak az 1930-as évektől voltak vadászbérleményei a vidéken. A keselyűsi csárda előtti keresztet is ő állíttatta. 

A keselyűsi út és a M6-os közti belvizes tavacskán továbbra is a sziki tavak madarai tanyáznak: Gólyatöcsök és gulipánok.
Kicsit arrébb barátréce úszkál.