2017. november 25., szombat

Baja környéki rövid nézelődések

Baján volt dolgom, utána egy  kicsit "fáztam." Egy rövid portya során a Duna partján néztem szét.

Őszi giccs

Itt nem voltak igazán nagy fák.

Átvágtam a Marica-fok felé. Itt hatalmas pusztítást végzett egy (vagy több) vihar.

A legnagyobb meglepetés ennek a fának a kidőlése. Valamilyen okból hiányzott a listáról, pedig mérve volt, nálam 750cm körüli értékkel szerepelt.Most már ennek tényleg nincs jelentősége. Itt van róla kép.

A 650-es környékére most nem lehet  ráísmerni, de legalább szépen érvényesül ez a nyár.

A környék jól ismert, 980-as óriásának is félbetört egyik nagy ága. Ez a fele már korábban teljesen kiszáradt. Sokat vesztett ez az utóbbi években szépségéből. Kíváncsi vagyok, lesz-e még  következő tavaszon zöld ága? A 450-es szil sincs már meg, az is kidőlt.

A 980-as közelében lévő hármastörzsű jól van.

Volt még egy kis időm csámborogni a környéken, ez volt az egyetlen izgalmas momentum.

Rázoomoltam. Kerítés mögött volt, úgy ítéltem meg, hogy ezért nem érdemes mászni. Vagy lehet, hogy csak öregszem?

Másik rövid kitérőm Szeremle környékére vitt. Kinéztem  a holtágra.

Nagyon alacsony most a víz.

Mindenfelé zátonyok.

Én ennyi hattyút egy helyen még életemben nem láttam.

Jóból is megárt a sok. Gondolom északi vonuló példányok lehetnek.

Hát ezek meg mik lehetnek? Valami díszlibák?

A lista most már nyitott a házi diók felé is. Kár hogy ez kerítés mögött volt.

Dunafalva feléé haladva a töltésen kiszúrtam ezt a hatalmas 940-es nyárfát. A mérettel nincs is baj, a kérdés az, hogy elmegy-e egy fának?

Felkerestem a 2010-ben éppen 5m-esnek mért nyurga tölgyet. Emlékszem, akkor Györggyel és dr. Nebojszki Lászlóval nagyon megszenvedtünk, mire a sűrűben elértük. Most sem volt sokkal könnyebb dolgom. Ami meglepett, az a csekélyke gyarapodása. 8 cm-et nőt mindössze.

2017. november 24., péntek

A G78-as jelű keselyűsi tölgy. Fodermayer Vilmos erdészetvezető levele


November 3-ai bejegyzésemmel kapcsolatban Fodermayer Vilmos erdészetvezető a következők közzétételére kért meg:
"A Gemenc Zrt. a Szekszárdi Erdészetének kezelésében lévő Tolnai csemetekertjében 1999 óta végez génmegőrzési tevékenységét. Ennek keretében , az országban egyedüliként, a hullámtérben található legszebb, őshonos, fekete nyár egyedek szaporítása és ezáltal genetikai állományuk megőrzése történik az utókor számára.
Az idei évben az elmúlt 20 év legjobb kocsányos tölgy makktermése mutatkozott. Elhatároztuk, hogy alakját, méretét tekintve kimagasló, egészséges, 100 db öreg , termést adó kocsányos tölgyről makkot gyűjtünk, azokat a csemetekertbe elvetjük és belőlük csemetét nevelve, magtermő állományt hozunk létre. Ez a későbbi évtizedekben alapanyagot nyújt az erdőfelújításainkhoz, egyúttal megőrizzük a kijelölt törzsfák genetikai állományát is az utókor számára.
A keselyűsi tölgyfán található jelölés azt jelenti, hogy az említett fa a 78-as számú, méretei ( magasság, átmérő ) rögzítésre kerültek és helye is GPS koordinátákkal meghatározásra került. Így a csemetekertben is nyomon tudjuk követni az egyes törzsfák utódainak növekedését és sorsát.
Az Ön által lefényképezett keselyűsi tölgy megjelölését Túri István erdőmérnök kollégám végezte. Mivel az említett fa turistaút mellett található, tudatosan az útról nem látható,a fa belső oldalára került a jelölést. "

2017. november 19., vasárnap

Szuadói barlangok és fák

Az Orfű környéki Szuadó nevezetű völgyet szemeltem ki szombati utamnak. Mivel elsőre nem derült ki, hogy hol kell rácsatlakoznom az útra, ezért indulásként Orfűn tébláboltam. Így megnéztem ismét a Vízfő-barlang bejáratát.

A forrásból és a barlangból fakadó bővízű patak első méterei. Bal szélén a 2002 óta műemlék forrásház, Csete György alkotása. Az 1974-ben átadott alkotás a hazai organikus építészet első művei közé tartozik. A forrásház lényegében a vízkiviteli műszaki berendezéseket rejti.


A Szuadó egy nem túl látványos völgye az Orfűi-pataknak. A patakból nem sok látszik, ennek okát itt még nem tudtam.A turistaút a nyálkás, csúszós avarral fedett völgy oldalfalán visz jobbára. Nagyon rosszul lehetett haladni a vizes avaron, estem, keltem.
A völgy szikláin sokfelé  a védett gímpáfrány nő.
Az első barlang a Trió nevet kapta.
A Trió barlang szájából feltekintek a szürke égre. Lényegében végig szemerkélt az eső. De ha az embernek mehetnékje van, akkor menni kell.
A barlang mélye az ismertetőtábla alapján ilyen értékeket rejt. Itt van a Mecsek legnagyobb cseppköve.
Én ennyit látok a barlangból.

Megfejtettem az Órfűi-patak titkát. Egyszerűen eltűnik a ráccsal fedett Gilisztás-víznyelő torkán.
 
Ezt látja az ember, ha benéz a víznyelő aljára.

Utam legnagyobb bükkje.

A patak partján áll. Néhány centinek még híja volt a listához.

A barlangkutatók táborhelyének környéke.

Itt  a patak partján nagy égerek állnak. Ebben annyira biztos voltam, hogy listás, hogy mindjárt lefényképezkedtem vele földre tett géppel.  Aztán jött a meglepetés, csak 290 cm.

Mutatós gyertyán.

A Szuadó-barlangba éppen két barlangász ereszkedik le. Ők eltűntek a föld alatt, én még visszabandukoltam Orfűre.

2017. november 3., péntek

Őszi gemenci bagatellek

Egy környékbeli erdésznek nincs igazi dendromán lelke. Bármikor, ha én elgyalogolok a keselyűsi tölgy mellett, mindig valami "szent sugárzásszerűséget" érzek, mindig valamiféle áhítattal és tisztelettel  nézek erre a hatalmas tölgyre. Néha odamegyek, megtapogatom, felnézek a hatalmas koronájába. Az az erdész, aki a minap az oldalába rikító jelzősprével  felírta a kódot, valószínűleg nem érzett hasonlókat. Csak remélni tudom, hogy a G 78-as jel nem a kivágás jele. Ha meg valami határjelféle, azt annyi más szomszédos fára felsprézhette volna. 
Frissités: Dombi Imre természetvédelmi őrtől sikerült megtudnom, hogy a G78 a magfa nyilvántartási száma a tölgynek. Szerencsére tehát utódjaival sokfelé találkozhatunk még. 
Legalább egy dologban tévedtem, az erdészek is olvassák  blogom,  Fodermayer Vilmos erdészetvezető az alábbiak közlésére kért meg.

A Bárány-foki kobolya.

A kellemes őszi napfényben szitakötők rajzanak.

Új telepítés.

Régi telpítés.

A Borrév-tó.

Csendes most a tó.

A Szilágyi-fok.

Sűrű levél-leves.

Leeresztették az egyik Széptölgyesi-tavat.

Egyből megjelennek ilyenkor a réti sasok. Négy darabot láttam.

Megérkeztek a Gemencbe az itt telelő kárókatonák első csapatai, de még nincsenek sokan.

Csendes a Sáros is.

A Sáros partján.

Figyelmes szemlélő itt a képen egy kisvasutat is felfedezhet. A Gemenc Zrt. minden jel szerint feladta a Keselyűs-Bárányfok szakaszt. Kíváncsi lennék, hogy a szekszárdi polgármesteri hivatalban dédelgetik-e  még ennek a városig történő meghosszabbításának  a tervét?

Nagy kócsag, furcsa nyaktartással.