2016. június 13., hétfő

100 km a Bükkben 2. Lillafüred

Lillafüred lehet, hogy sokak számára unalomig ismert, de én most jártam itt először. A rossz idő ellenére meglehetősen zsúfolt  és nyüzsgő volt számomra, és itt olyan hülyeségekkel is foglalkozni kell, hogy hová parkolhatunk. Szóval volt benne egy kis visszataszító jelleg is, amit az osztálykiránduláson ott tébláboló diákok unott ábrázata még  fokozott is. Ennek ellenére Lillafüred szépsége vitathatatlan.
A Garadna patak a Hámori tóból kifolyva mély szurdokot hoz létre.. Majdnem azt írtam, hogy "látványos szurdokot", de az egészből alig látni valamit a sűrű növényzet miatt.  A régebben csak "kis vízesésnek" említett zubogó is eltakarja a dzsuva.

A Garadna-patak szurdoka

A Hámori-tó lényegében Fazola Frigyes kezdeményezésére jött létre, a vaskohászathoz szükséges víz miatt. A tó befagyott jegén forgatták a Szindbád híres korcsolyázós jelenetét is.
A híres, kissé mesterségesen megnövelt vízesés. Részletek itt.

A függőkertek. A Palotaszálló építése gigantikus tereprendezést is jelentett. Ehhez alakították ki ezeket a teraszokat, amiket később parkosítottak. Részletek innen.

A nagy vízesés. Elég vízszegény ez is,  a  Szinva vízének jó részét megisszák a Miskolciak.

József Attila is  több mint egy hétig vendége volt a Palotaszállónak, azon a bizonyos 1933-as iróhéten, aminek egyik mellékterméke az Óda lett. Ahhoz képest, hogy "harmad napja nem eszek, se sokat se keveset" jut eszünkbe róla,voltak jobb periódusai is, amikor kifejezetten urizáló körülmények közt lehetett, mint például itt. Az irótalálkozó azért jött itt létre, mert a palota akkori bérlője gazdagon  támogatta az irodalmat, és éhenkórászok is vendégeskedhettek itt.   A sors kegyetlen szeszélye, hogy a bérlő a találkozó második napján váratlanul elhunyt. Az írótalálkozó  hivatalos programját lemondták, de lehetett itt még továbbra is "potyázni", ahogy azt József Attila is tette. Program híján, lehetett "lazázni", beleszerelmesedni valami aktuális nőbe, például. Így lett az Óda.
A Palotaszálló gigantikus épülete. Ez az épület tipikusan a trianoni trauma hatását viseli magán. Az ország vezetői  rádöbbentek, hogy már nem lehet nyaralni Ótátrafüreden, meg hasonló hegyi üdülőhelyeken. Új helyszínt kellett keresni, így jött a képbe a már szerény üdülőövezettel rendelkező Lillafüred. Az 1920-as évek végére végre sikerült kitörni a Trianon utáni izoláltságból is, népszövetségi kölcsönhöz jutott az ország, és ebből le lehetett csípni jelentős összegeket. Emiatt a kor  (gyakorlatilag súlytalan)  ellenzéke támadta is az építkezést. A helyieket az bosszantotta, hogy ők semmibe se lettek beavatva, a kormány eldöntötte az építkezést, amit a helyeik megkerülésével főként pestiek végeztek. Az évekig elhúzódó, hatalmas tájalakítással is járó munkálatokban kétezer ember dolgozott. Ez volt a Horthy-rendszer egyik legnagyobb építkezése. A trianoni trauma hatását viseli az épület historizáló szellemisége is, Mátyás király dicsőséges korszakát megidézve stílusban, díszítésben, elnevezésekben.

Nemcsak József Attilának volt elég egyszer Lillafüreden járni, István főherceg is csak egyszer járt itt 1847-ben, máris kapott egy emlékoszlopot.

A szálló alatti mésztufás sziklákat is belefoglalták a függőkertbe, sőt itt nyílik az Anna-barlang is.


A Palotaszálló a Szeleta-barlang mellől. A tervek még arról szóltak, hogy a legfelső szinten egyszerű turistaosztályok is lesznek, a Palotaszálló mégis a hatalmas úri mulatságairól híresült el. Ráadásul az államnak nem sikerült gazdaságosan üzemeltetnie, ezért bérlőknek adta tovább. Hosszú kitérők után ma négycsillagos szálloda, és aki szereti az ilyen helyeket, nem is túl drágán megszállhat itt. Részletek itt.
Lillafüreden sok minden Herman Ottóról szól. Emléktáblája a Szeleta-barlangban. A sírját most nem kerestük fel, gondolom már elültek a néhány évvel előtti nagy viharok.

A barlang belülről
Megyünk befelé

A barlang mélye, két zseblámpával megvilágítva

Kis hasadékbarlang a Szeleta mellett.

Piros fazekat nem találtam, csak egy ócska, összelapult  bádogvödröt valaki felakasztotta jó magasra. Vagy a fa nőtt vagy két métert azóta.


Lillafüred felett a Palotaszálló vendégeinek egy sétányt is építettek. Ennek a Mária-sétánynak két szakrális emléke volt. Az egyik a képen látható Limpiászi-kereszt, amit tavaly állítottak helyre. A feszület nevét egy spanyol kisvárosról kapta, ahol a kereszt eredetiének csodatévő híre lett.

A sétány kialakításakor átfúrták a sziklát is. A panorámaképen a Patrona Hungariae szoborral látjuk együtt az alagutat.

Herman Ottó nyaralója szerény, ízléses épület.
A Fehér-kő sziklái Lillafüred felett

Végül Fazola Frigyes "őskohója" Újmassán.