2015. január 28., szerda

Még tíz jó hely Szekszárd közelében

Definícióm szerint Szekszárd-közeli helynek az számít, amelyiknek a kiindulópontja nincs távolabb 30 km-nél nevezett városunktól. Itt is könnyen összejött tíz természeti látnivaló, sőt kihagytam olyan helyeket, amik csak egy kicsivel távolabbiak, mint pl. a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet java része, vagy Hőgyész környéke. Akárhogy is számolom, Szekszárd közelében tehát negyven természeti látnivalót tudtam összeszedni játszi könnyedséggel, ha a Keleti-Mecsek tíz látnivalóját is idevehetem. Ezek után teljesen alaptalan azt mondani, hogy Szekszárd környékén nincsenek látnivalók.

1. A bogyiszlói tölgyfás legelő, a Kasztó


Hazánk kevés olyan tölgyfás legelőjének egyike, ahol többé-kevésbé még legeltetnek is. Én  azóta számítom magam dendrománnak, amióta 2008. novemberében itt jártam. Szóval lehet, hogy azért is lettem dendromán,mert akkor ott ez a legelő az óriás fáival nagyon megfogott. Nyilván azóta is évente egy-kétszer kinézek ide. Aki több sorozatot akar róla megnézni, ide kattintson. Itt találunk egy szakszerű állapotfelmérést a helyi védettség alatt álló területről, amelynek védettségét nyugodtan országos szintre lehetne emelni.

2. A bogyiszlói orchideás erdő



Ezt az erdőt elsősorban a természetkedvelők egy külön alfajának tekinthető orchideásoknak lehet ajánlani.  Egy barokkos túlzásoktól sem mentes leírást találunk a wikipedián, de számos más helyen is visszatérnek az itt olvasottak. Ezt a 36 hektáros kis erdőt sokan a Gemenchez sorolják, de én nem tettem ezt, mert a töltésen kívüli területen, a mentett oldalon található.  A "Magyarországi orchideák atlasza" szerint a következő  orchideákat találjuk itt (Aláhúzással jeleztem az általam is fellelteket, ebből a gyakoriságra is következtethetünk): kardos és fehér madársisak, békakonty, mocsári és széleslevelű nőszőfű, vitézkosbor, hússzínű ujjaskosbor,  zöldes sarkvirág. A nyolc védett orchidea mellett négy további védett növény található a területen, így az itt leírt védett fajok száma mindenképpen figyelemreméltó a terület kicsinységéhez képest. (36 hektár) (A négy faj: a kígyónyelv, tarka zsurló, tőzegpáfrány és a gyíkpohár, ezek közül még egyiket sem láttam, de ez lehet, hogy csak engem minősít.) Külön címkém mutat útjaimra. A terület korábban a töltésépítéshez használt föld- és homokbánya volt. Az orchideák megjelenése itt kifejezetten pionír jellegüknek volt köszönhető. Ezeken az élőhelyeken a természetes szukcesszió előrehaladása révén az állományszám előbb-utóbb lecsökken, majd az állomány eltűnik. Ez a folyamat már itt is érezhető, bár az általam megfigyelt rövid időszakban a vitéz kosborok egyedszáma - a katasztrofális 2010-es évet nem számítva- inkább állandónak tűnik. Majd kiderül hogy alakul ez az évek során.
A laikusok, a természet után mélyebben nem érdeklődők inkább kerüljék, mert csak csalódás lesz nekik. A terület nincs turisztikailag kiépítve, se jelezve, még egy "Természetvédelmi terület" táblát sem látunk itt. Ha rossz helyen térünk be, elveszünk a susnyásban. Helyenként júniusra nyakig ér az aranyvessző, millió a szúnyog és a kullancs.Csak szántóföldön keresztül közelíthető meg, és  a földbirtokos biztos nem örül, ha összejárjuk a vetést.

3. Üveghuta /Apadiger Klasshitte



Üveghuta története 1766-ban a Mecsek környékén nincstelenné vált sváb üvegfúvók letelepedésével kezdődött, és az 1946-os kitelepítésükkel végződött. A Báatapátitól 4-5 km-re az erdő mélyén található kis torony a falu evangélikus templomának megmaradt része. A temető néhány sírkövén kívül nem is maradt meg más a faluból. A környék a szelíd szépségű Geresdi-dombság része. Ha olyan erdőjárásra vágyunk, ahol nem akarunk más turistával összetalálkozni, ide jöjjünk. Itt sétálhatunk a környéken, például a Hosszú-völgyi gránitkibúvások közt, vagy kereshetünk nagyszerű kilátópontokat a Mecsekre. 

4. Zsibrik /Sibrick



Zsibrik/Sibrick majdnem Üveghuta sorsára jutott, de aztán felfedezte magának a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány (KIMMTA), akik itt lakóotthont hoztak létre a súlyosan drogos és alkoholista fiataloknak. Megépült egy út is, és akárhogy is nézzük a falu egyfajta virágzásnak indult. A munkaterápia része az itteni rehabilitációs tevékenységnek, aminek eredményeként több régi fachwerkes ház is megújult az itt lakók keze nyomán.  Én azért óva intek attól, hogy tolakodásunkkal megzavarjuk az itteni rendet, és zsibriki látogatásunk alatt inkább a táj szépségével foglalkozzunk. A falu előtt és után is halastavak vannak, láttam itt már réti sast és fekete gólyát is. Menjünk el a völgyben Ófaluig, akár hazánk legrégibb kőzeteit is megnézhetjük a Goldgrundban, keressünk a falu felett kiváló kilátópontokat, ahonnan ráláthatunk a tavakra és a Mecsekre!

5. Tengelici rétek és kastélyparkok


A tengelici környéki földek  egyik értéke az, hogy néhány helyen megmaradt a szántóföldek közé beékelődve egy-két kiváló állapotú gyep. Találhatunk kisebb vizes-nádasos foltokat is, ahol számos védett és fokozottan védett növény és madár él. A terület nagyközönség számára is vonzóbb látnivalója lehet a kastélyparkok sokasága. Persze a  "vonzó látnivaló" csak viszonylagos. Csak a Hotel Orchidea környékén találunk gondozottságot és némileg  Középhídvégen. Van itt hely, ami néhány éve még szociológia mélymerülés volt,  kifejezetten azoknak  volt ajánlható, akik számára a "Puszták népe" előrébb való, mint a "Sissi magyar királyné". Ma talán már néptelenek ezek a puszták is, bár ki tudja? Nézzük a parkok közül a legérdekesebbeket: 1. Felső-Tengelic (ostorfák, szépen helyreállított Benyovszky-kápolna) 2.Közép-Tengelic (Hatalmas tölgyek és egy vérbükk, szép tavak.)3. Középhídvég (Talán a legszebb park, gondozott település, a parkban mamutfenyő, listás juhar, vérbükk, oszlopos tölgy stb.)   4. Alsóhídvég  ( Országos első juharban.) Ha  igazán szomorúak akarunk lenni, nézzünk ki Felsőhídvégre is. 

6. A Dunaszentgyörgyi-láperdő, a Brinyó



Több mint 300 hektáros országos védettségű természetvédelmi terület lett nemrégiben. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyből elkényeztetik a turistákat, és ez a  jövőben sem lesz másként. Ide az jöjjön, aki egy rövid ideig úgy szeretne élni, mint Hany Istók.  (Ez persze csak a legingoványosabb részekre vonatkozik) Alapvetően három oldalról közelíthetjük meg. Csámpa és Dunaszentgyörgy felől viszonylag kényelemesen tudunk haladni,  aszályos időben, de ha a 6-os út mellől akarjuk elérni, akkor még nyáron is szükség lehet a gumicsizmára. Szóval vad vidék, de ez adja szépségét. Képek itt.

7. Domboriba kerékpárral a töltésen


 Keselyűs akár a kerékpáros turizmus Mekkája is lehetne, mert innen jó aszfaltúton mehetünk délnek a Gemencbe , keletre a Duna másik partja felé, és most már északra is. Nemrégiben a Duna töltésén   egy csaknem ideális kerékpárutat hoztak létre Domboriig. Tökéletes  útvonal nyári kánikulában. Hajnali indulás Szekszárdról vagy Keselyűsből, aztán egész napos fürdés Dombori árnyékos strandjain, este pedig vissza. Útközben megállhatunk a kenderáztató tavaknál, a bogyiszlói tölgyfás legelőnél, (lásd fenn), a doromlási részen, a Tolnai-Holt-Duna északi végén, és persze a nagy Dunánál is. Tavaly még nagy bosszankodásra adott okot az, hogy a töltés útjának utolsó métereit a vízügyesek kerítései lezárják jókora sárdagasztásra kényszerítve a kerékpárost, de ez olyan abszurd helyzet, ami sokáig nem maradhat fenn. (2016. márciusi állapot: De, sajnos sokáig fennmaradhat!)Beszámoló az egész útról itt.

8. A Holt-Sárvíz  és a Sáfrányos-rét Szedres határában


Az 56-os út melletti tarka sáfrányos réten érdemes kezdeni a sétát Szedresen. Február végétől március elejéig virágzik itt általában ez a szép védett növény, aztán második generációnak jönnek a héricsek. Ezzel nagyjából vége is az elsődleges látnivalóknak, bár a természetvédelmi tábla ismertetője még kígyót-békát összeírogat erről az 56 hektáros területről. Viszont ha KGB ügynök lennék, innen távcsövezném  a medinai NATO radart, olyan jó rálátás van innen Medinára és a tolnai szelíd dombokra. Szedres másik érdekes látnivalója a Holt-Sárvíz a medinai úton. Ide főként pecások járnak, de mi lehetünk az egyetlen turista, ha kilátogatunk ide. Útba ejthetjük a  hidjai kastélyparkot Tolna megye első neogót -ma már természetesen romos- kápolnájával. Az egykori Bezerédj-kastély nem látogatható, egy nagyon szigorú rehabilitációs intézet működik benne.

 9. Dömörkapu/ Dimirkape


A svábok kitelepítése, majd az azt követő spontán falusorvadás több települést "lenullázott" a mi vidékünkön. Az egyik ilyen Dömörkapu/Dimirkape is. Itt írtam róla. Ma kellemes túrával tudjuk elérni a hekyreállított temetőjét. A túra érdekessége az, hogy az M6-os "alpesi szakaszát" is tanulmányozhatjuk, valószínűleg a világ leghosszabb szántóföldek alatt futó autópályaalagút-viadukt-rendszerével. Nagy szmog és zaj nincs a környéken, hála az autópálya vonalvezetésének, forgalma már szinte drámaian kicsi.  Bátaszék felől érdemes idelátogatni, aztán a dombok közt rátérhetünk az autópálya szervizútjaira, amiken Dömörkapu közelébe érhetünk.Itt egy beszámoló az útról.

10. A zombai kastélypark



A zombai Dőry kastély parkja erősen feldarabolódott az elmúlt évszázadban. Szokásos módon kettévágta egy főút, kihasítottak belőle egy futballpályát, egy-két utcát is nyitottak a szélén. Így is fennmaradt egy-két figyelemre méltó hatalmas fa. Az iskola udvarában áll az ország legnagyobb fekete dió fája, a maga irgalmatlan nagy méretével. Közvetlenül a főút mellett egy hatalmas tölgy, aztán a szépen gondozott parkban egy csonka, de hatalmas kerületű páfrányfenyő. Nagy örömmel nyugtázhatjuk, hogy itt a kastély és szépen felújított, ma óvoda van benne. Végül az Ady utcában egy hatalmas platán megtekintésével érdemes a Zombai parklátogatást zárnunk. Összeállítás a parkról itt, és itt.

2015. január 18., vasárnap

Öt bagatell fekete fehérben

Jég a zsibriki halastavon

A zsibriki halastó

Szálkai domboldal

Jég a szálkai tavon

Nagy víz Keselyüsben

2015. január 15., csütörtök

A mecseki nőszőfűről

A mecseki nőszőfű. Lukács Róbert felvétele

A Keleti-Mecsekkel kapcsolatban említettem, hogy a világon egyedül itt él a mecseki nőszőfű. (Epipactis mecsekensis). Ezt a most karácsonyra kapott könyvemből, a Magyarország orchideáinak atlaszából  tudom. Ez indított el egy kis nyomozásra, amit most leírok. Ezek nem nagy jelentőségű ollózások, nem a  világ okulására írom, hanem azért, mert ha nem írom le, akkor el fogom felejteni.
Elöljáróban csak annyit, hogy a témában teljesen tájékozatlan vagyok, és a virágokhoz kb. annyi érzékem van, hogy hajlamos vagyok összekeverni a pipacsot a tulipánnal. Saját képeim itt vannak.
Saját kép

1. A probléma felvetése

Ha ez a növény tényleg csak itt él és legfeljebb csak százas nagyságrendű egyedszámban, akkor bennem két kérdés merül fel:
a) Miért lehet ilyen keveset hallani róla?
b) A fokozottan védett zárvatermők 77-es listáján miért nem szerepel, miért alacsonyabb (50.000 Ft-os) besorolású?

2. A felfedezése

a) Mint a Flora Pannonica 2003. évi számából megtudhatjuk, Molnár V. Attila hazánk jeles orchidea-szakértője, a "Magyarország orchideáinak atlasza" szerkesztője, 1995-ben hívta fel a figyelmét a neves osztrák nőszőfű-kutatónak (és sakkozónak), Karl Robatschnak (1929-2000) a Réka-völgyre, mint jeles nőszőfű termő helyre. Az osztrák szakértő itt írta le az epipactis mecsekensis MOLNAR & ROBATSCH-t, mint új fajt.  Molnár V. Attila nem ittasodott meg nevének ilyen piedesztára emelésétől és az idézett cikkben, fotó alapján inkább elbai nőszőfű változatának (E. albensis) vélte a Robatsch által felfedezett új fajt.
b) Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a epipactis (nőszőfű) fajok nagymértékben hajlamosak a polimorfizmusra. Evolúciójuk még napjainkban és gőzerővel zajlik, és a mintegy 70 fajuk mellett változatok és kisfajok sokasága jellemzi a növénynemzettséget. Szakértők esnek egymásnak. Robatsch is 21 új fajt írt le, ebből ma már csak  tízet tekint ténylegesen új fajnak a tudomány. A mecseki nőszőfüvet általában nem. (De a Robatsch által leírt bugacit igen, és a szintén itthon leírt tallós-nőszőfüvet is.)

3. Besorolása

a) Ma a mecseki nőszőfüvet általában E.nordeniorumnak, azaz Norden-nőszőfű változatának tartják. Így említi a The Plant List  vagy a wikipedia, de sok más honlap is. (A Norden-nőszőfűt is Robatsch írta le Stájerországban 1991-ben.  Eddig ezen kívül Szlovéniában, Szlavóniában és a Dunántúlon, illetve a Börzsönyben találtak rá.)
b) Elbai nőszőfűnek is tartják, pl. J.Claessens, és J. Kleynen , az "Európai orchideák" honlap írói.
c) Ugyanakkor vannak akik, továbbra is különálló fajnak tartják. Itt van például a bajor orchideások honlapja, ahol a Norden-nőszőfűvel párba állítva tekintik át a két faj közti különbségeket. Molnár V. Attila említett könyve is mintha inkább különálló fajként írná le, vagy legalábbis semmi nem utal arra, hogy Molnár még fenntartaná korábbi álláspontját.

4. Termőhelyek

a) Molnár V. Attila atlasza szerint csak a Keleti-Mecsekben terem, itt három flóratérképezési négyzetben találtak rá. Ezek mind a Réka-völgy közelében vannak.
b) Nagy Gábor  ugyanakkor 11 évi mecseki kutatásait közreadva, három egymástól igen távoli helyről írja le. A Nyugati-Mecsekben Abaliget mellől, a Közép-Mecsekből a Koszonya-tetőről, a Keleti-Mecsekben a Réka-völgyből. 
c) Kovács Dániel és Wirth Tamás ugyancsak a fenti három helyről hozza, 2009-ben Molnár V. Attila lapjában.  Érdekes, hogy ezeket az adatokat Molnár V. Attila nem vette át atlaszába. 

5. Tanulságok, záró gondolatok

a) Genetikai vizsgálattal lehetne egyértelműen eldönteni, hogy önálló faj-e a mecseki nőszőfű. Ilyen vizsgálat az atlasz utalásai szerint még nem folyt.
b) És akkor mi van, ha kiderül, hogy nem önálló faj? Vagy az, hogy önálló?  Lényegileg semmi. 
c) Azt tapasztalom, hogy az orchideázás, a madarászás, sőt - ne adj' isten- a fázás, egyes embereket arra hajlamosítanak, hogy azok "bekattanjanak" és teljesen irracionális  dolgokat műveljenek. Világos, hogy ezek a szerény növények csak az ürügyet szolgáltatják, hogy az ember Kint legyen.   Ennyi. 

2015. január 11., vasárnap

A 10+1 legjobb hely a Keleti-Mecsekben

A Keleti-Mecsek nincs messze Szekszárdtól. Fél óra autóval. (Egész pontosan a távolságok így alakulnak: Mecseknádasd 33km, Váralja 35km, Óbánya 38 km, Vékény 42 km, Zobákpuszta 55km, Püspökszentlászló 60km ) A Mecseknek én jobbára csak ezt a keleti felét ismerem. Innen választom ki a tíz legjobb helyet. A Mecsek komoly hegység. A keleti felének külön varázsa, hogy itt még rejtett, ismeretlen helyek is vannak, számomra is. Növényvilága elképesztően gazdag. Tíz emblematikus növényét összegyűjtötte Seres Milán.  Ezek közül kétségtelenül a bánáti bazsarózsa a leghíresebb. Ebből a világállomány 90%-a Zengő környékén él. Seres Milán listáján nem is szerepel az a növény, ami a világon egyedül csak a Mecsekben él, pár száz tő összesen, ezek túlnyomó része is itt a Keleti-Mecsekben. Csak 1996-ben találták meg. Ez egy orchideafaj, a  mecseki nőszőfű.  Nem is értem miért nincs nemzeti park rangja a Keleti-Mecseknek, amikor növényritkaságok terén csak a Bükk versenyképes vele?  Úgyhogy nagyon vigyázzunk növényi értékeire is ennek a csodálatos vidéknek! 

1. Az Óbányai-völgy és a Cigány-hegyi kilátó


Nem hiszem, hogy ezt a szép patakvölgyet be kéne mutatnom. Többször jártam itt. Ilyen tavasszal,  ilyen télen. Ezen a téli túrán pedig a völgy másik értékét is kiemeljük, a sok eredeti nádasdi keresztet.  Érdemes a két szép német falura Altglass- és Neuglasshüttére  (Óbánya, Kisújbánya) is figyelni.  Kisújbánya után  menjünk fel a Cigány-hegyi kilátóra, majd a Dögkút-tető bükkösét érintve vissza Óbányára.

2. A Zengő  



 Zengőről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.Szent hegy. Talán itt van az ország legszebb ősbükköse, ami egy hegyi legelő maradványa.(Itt kora tavaszi úton nézhetjük meg az ősbükköst. ) Mi Püspökszentlászló felől érdemes megközelíteni. A kis faluban ne mulasszuk el  megtekinteni a püspöki kastélyt és parkját. Az arborétumként kezelt parkon keresztül  érjük el  a Mária-kápolnát és az ősbükköst is. Hosszúhetény, Pécsvárad felől is érdemes megközelíteni. Mindkét településen számos látnivaló van, különösen Pécsváradon.

3. A vékényi Csepegő-árok és a Zsidó pokol



Alig ismert szurdokvölgy a Keleti-Mecsek északi részén. Turistaút vezet bele, ami időnként kissé eltávolodik a völgytől, de a legszebb helyekre azért odaér. Úgy tudunk szép kört tenni, ha  a völgy végén valahogy rátalálunk a vele párhuzamosan futó jelzetlen,  Zsidó-pokolként ismert szurdokvölgyére, ami majdnem hasonló szépségű, mint a Csepegő-árok. Vigyázzunk azért, ez egy veszélyes terep, hatalmas löszkút is van errefelé, máshol is alattomos dolgokat tud tenni a hirtelen lezúduló hatalmas víz! Nem nagypapás-unokás vidék. Egyik beszámoló 2014-ből, egy másik 2013-ból. A Zsidó pokolról itt egy külön beszámoló.

4. Mecseknádasd környéki szurdokvölgyek


A Kirichberg (Templom-hegy) hatalmas tömbje sok érdekes szurdokvölgyet rejt. Ezek persze mind jelöletlen, vad vidékek, nehezen járható mély vízmosások. Balesetveszélyességük miatt turistaút itt soha nem fog vezetni.Egyedül ide ne induljon el senki.  Itt van egy beszámoló róluk, itt meg egy másik.  Hol találjuk őket? A leggigantikusabbakat a Szent István kápolnától tudjuk megközelíteni. Szenteljünk figyelmet ennek az Árpád-kori kápolnának és a körülötte lévő XVIII. századtól folyamatosan használt, gyönyörű régi sírkövekkel rendelkező temetőnek is! A temetőt hagyjuk el az erdő felé vezető hátsó kapun, majd ereszkedjünk le a mögötte lévő árokba! Ezen indulhatunk el felfelé, a végén erős mászásokra is kényszerülünk majd, ide se kis unokával érkezzünk! Vigyázzunk az omladozó sziklafalakkal, lezúghat egy alattomos kőtömb  bárhonnan, ennek a márgás mészkőnek az állékonysága nagyon rossz! A rengeteg keresztbedőlt fa is komoly veszélyforrás. Ha felértünk a völgy felső végébe vergődjünk át bal kéz felé egy másik völgy indulásához! Ha ezen elindulunk lefelé, nagy kalandok várnak majd. Végül a 6-os út kanyarjánál fogunk kiérni, ahol a nagy forgalom, a veszélyes kanyar miatt kell vigyázni! Veszélyes terep ez, komoly baleseti kockázattal, csak saját felelősségre járja ezt mindenki, de soha ne egyedül! Egy nagy zivatart elkapni a völgyben meg egészen félelmetes lehet. Nádasd határában ezen a kettőn kívül még 6-8 másik kisebb nagyobb szurdokot találunk. Van kettő az óbányai út északi oldalán, néhány a Stahbruck (Kőszakadás) nevű részen, Mecseknádasd északra néző dombsorán, a többi a Kirichberg oldalában.
Itt egy nyári út erről a félelmetesen szép vidékről.

5. Váraljai Farkas-árok


A  váraljai parkerdőből indul ez a völgy, ahol Tolna megye egyetlen hegyi patakja csörgedezik végig. Kellemes terep, de nem olyan kaland, mint a fentiek. Ide kis unokát is hozhatnak a nagypapák. Képek itt vannak róla.

6. Hidasi-völgy


A Hidasi-völgy is egy patakvölgy. Látványossá az teszi, hogy a völgyben sok a forrás, és mindenfelé szép nagy bükkök állnak, és persze ott a Csurgó. Egy kicsit olyan, mintha az Óbányai-völgy kistestvére lenne. Zobákpusztáról érdemes indulni felfelé a Takanyón, majd leereszkedni a hidasi völgyön. Itt van egy túrabeszámolóm róla.

7. A Máré-vár



Egyszerű kis vár ez, de szerencsére magasan állnak a falai. A kis vártörténeti kiállításán elcsodálkozik az ember, hogy milyen míves kis reneszánsz faragványok ékesítették ezt az olyan szerénynek tűnő váracskát. (Sajnos a vár 2015 óta zárva, mert nincs gazdája.)   A környéke is csodálatos. Érdemes végiggyalogolni vagy végigkerekezni a Vár-völgyön is, ahol az erdőgazdasági feltáró út mentén feltárult sziklafalak okán földtörténeti tanösvényt alakítottak ki.  A völgy bejáratánál pedig nyaranta langyos vizes stand működik. Családias hangulatú, nemrég felújított fürdő ez, szép környezetben, barátságos áron. Úgyhogy kánikulai napokon egy kis túrázás nagyszerűen kombinálható itt egy kis fürdőzéssel.

8.  A Sin-gödör



A Sin-gödröt az teszi izgalmas hellyé, hogy egy úttalan vidéken egy patakmedren gyalogolunk végig. Elvileg jelzett turistaút is halad benne, de valójában ránk van bízva, hogy ugrálunk a köveken. A turistatérkép is nehezen járható útszakasznak nevezi, erre számítsunk. Képek itt.

9. A zengővárkonyi gesztenyés


A zengővárkonyi gesztenyések annyira szép helyek voltak a múltban, hogy Rockenbauer Pál is ezt választotta végső nyughelyül. Nehéz nekem Rockenbauerről meghatottság nélkül beszélnem. Kamaszkorom meghatározó filmélménye volt a Másfélmillió lépés... és a Még egymillióból is néhány száz lépést együtt tehettem meg vele teljesen véletlenül összetalálkozva a stábbal Szálka és Grábóc közt. A gesztenyés nagy részét azóta letarolta a kéregrák. Egy kisebb, de nagyon öreg fákból álló részt Zengővárkonytól nyugatra megpróbáltak kezeléssel megmenteni. Ez a legutóbbi időkig sikerült is, mostanában azonban ez a több száz éves  (és ez itt most nem túlzás!) fákból álló liget is nagyon leromlott. Siessünk, hogy még élő fákat is láthassunk itt! Egy őszi sorozat itt van a fákról.  Itt egy másik sorozat a környék többi gesztenyéséről. 

10. Az Altgrund (Réka-völgy)


Nincs olyan újabb kori elnevezés, ami annyira irritálna, mint a Réka-völgy. Valakik ugyanis a XIX. -XX. század fordulóján elhatározták, hogy a helyi lakosok által értelemszerűen használt sváb  földrajzi neveket felülírják "magyaros" névvel. Így kapta meg Attila hun király feleségének nevét ez a szép patakvölgy és felette a prehisztorikus eredetű kora Árpád-kori  vár, amit az újabb kori hagyomány skóciai Szt. Margit szülőhelyének tekint. Szerencsére a többi új elnevezés nem honosodott meg, de ez valahogy mégis idegyökerezett. Ez a völgy nem olyan zubogós, szurdokvölgyes mint az Óbányai-völgy, hanem dúsabb növényzetű, szelídebb. Nagy értékét is ez adja. A hely mikroklímájának köszönhetően számos növényritkaságnak otthona ez a völgy. Többször érintettem. Talán itt vannak a legjellemzőbb képek róla.

10.+1 A Németdöglés


A Máré-völgyből indul ez a furcsa nevű völgy. Állítólag itt a kuruc harcok idején tőrbecsalt labancok jártak pórul, innen a terület neve. Hihetőbb vékényi verzió szerint egy sváb fuvaros szenvedett itt balesetet. A felső vége felé a kis Somosi-patak szék szurdokokat képez. Szép bükkösök is vannak errefelé. Itt van egy beszámoló róla.

2015. január 8., csütörtök

Farkas Sándor felhívása a Tolna megyei szitakötő-adatbázissal kapcsolatban


Kedves Természetjáró, Természetfotós, Biológus!

A segítségeddel szeretnék összeállítani egy térképes adatbázist Tolna megye és a közvetlen határos régió (térkép alább) szitakötő előfordulásairól, illetve e régióban szeretnék jövőre elindítani egy önkéntességen alapuló, célirányos szitakötő kutatást.

• Szitakötőket – bizonyos gyakorlat és elméleti tudás megszerzése után – viszonylag jól lehet fotóról is azonosítani. Felteszem olykor Te is lefotózol egy-két szitakötőt, ahol a dátum és idő – a legbiztosabban és legpontosabban a raw kép exif-je alapján – egyértelmű és talán a helyszínre is elég pontosan emlékszel (nem kell méterre pontosan tudni). A képen látható szitakötő faji azonosítását én végezném,ezzel senkit nem terhelnék, aki nem érdeklődik ilyen mélységben a téma iránt. (Aki igen, annak örömmel tartok „oktatást”.) Ilyen módon számos már meglévő, egyelőre „elfekvő” adat gyűjthető össze. Értelemszerűen örömmel veszem a konkrét és biztos megfigyelési adatokat is. Egy adat is adat. Az alap adatbázis feltöltése már folyik, a reményeim szerint a télen sikerül mindenki adatát rögzítenem.
• A szitakötők (imágók) megjelenésétől (egyes fajok már áprilisban, sőt korábban repülnek) pedig
mindenkit bátorítok, hogy – ha már egyszer úgyis kirándul, a természetben van, természetfotózással tölti az idejét – egy kicsit célzottabban nézze és fotózza a lencse elé kerülő szitakötőket. A teljesítményre vonatkozóan semmi konkrét elvárás nincs. Annak függvényében, hogy az alap adatbázis milyen kutatottsági lefedettséget rajzol majd meg, illetve a térségről megjelent szitakötős tanulmányok mit mutatnak, a szezon kezdete előtt és olykor év közben is szeretném majd ráirányítani a figyelmet a kutatási régió egyes részterületeire, fehér foltjaira. Exuviumok (levedlett lárvabőrök) gyűjtése és ennek dokumentálása szintén szerepel a terveim között, de ebben nekem sincs nagy tapasztalatom. Majd meglátjuk, mennyire hatékony ez a módszer. A kutatómunka tudományos(abb) része év közben is rám hárulna, tehát fotók alapján a fajok azonosítását továbbra is vállalom. Fontos megjegyzés: nem csak profi természetfotósok kapcsolódhatnak az adatgyűjtéshez. Helyismerettel, megfigyelésekkel, sőt akár exuvium gyűjtéssel azok is nagyon sokat segíthetnek,akik nem fotóznak egyáltalán. (Imágók befogását nem tervezem, ez természetvédelmi szempontból sem támogatandó, különösen alapos szakmai ismeretek hiányában.)

Célok, tervek

Az adatgyűjtés önmagában eredményez egy tudományos és természetvédelmi célokra is felhasználható adatbázist. E mellett mindenképpen cél, hogy az eredmény valahol, valahogy nyomtatásban is megjelenjen. Oly módon természetesen, hogy jól kapcsolódjon más hasonló munkákhoz. Itt érdemes kiemelni az UTM2,5×2,5 km-es rácsháló szerinti ábrázolást.
Mindenképpen hozománya lesz az e munkával összefüggő terepi kutatásoknak az, hogy felkeresünk,felmérünk, egyáltalán megismerünk vizes élőhelyeket. Az adatokkal, információkkal hozzájárulhatunk a természetvédelem munkájához. (Az bizonyosra vehető, hogy nem csak szitakötők lesznek az egyes területeken, másra is érdemes lesz odafigyelni.)
Nem titkolt célom, hogy szerveződjön egy helyi „szitakötős baráti kör”-féle. Az adatgyűjtést, a szitakötőkkel összefüggő kutatásokat nem szeretném 2016. december 31-gyel teljesen lezárni. Remélem elindul egyhosszú távú, továbbra is önkéntességen, örömteli kirándulásokon, fotózásokon alapuló munka.


Az elsődleges cél Tolna megye szitakötőinek feltárása, de az érintett 10×10-es UTM lefedettség megyén kívüli részeiről is jöhetnek adatok. A kutatási területnek az ÉK-i részen lévő, láthatóan szubjektív kiterjesztése „praktikus” okból történt. Dunaújvárost és környékét azért vettem hozzá a területhez, mert innen már most is számos adat származik, és e környék kutatása oldható meg számomra a legkönnyebben (lévén a lakóhelyem). Ezzel együtt én is Tolnára szeretnék majd elsősorban koncentrálni.
Aktuális feladatok Első és főként rám háruló feladat azok megkeresése, akik szeretnének és tudnak az adatgyűjtéshez, illetve az alap adatbázis feltöltéséhez kapcsolódni. Ezért kaptad Te is ezt a levelet. Elképzelhető, hogy ismeretségi körödben vannak akikre nem gondolok, elkerülik esetleg a figyelmemet, ezért kérem írd meg, szerinted kit,kiket lehetne még bevonni! Ismét hangsúlyozom: egy adat is adat.
A következő lépés a már meglévő megfigyelési adatok, illetve a fotók alapján azonosítható fajok adatainak bevitele. (Az adatbázis már tartalmaz 22 fajhoz tartozó több mint 40 rekordot.)
A háttértáblázat feltöltéséhez a következő információk szükségesek: 1. – adatközlő (fotós) neve; 2. – a helyszín minél pontosabb megadása (lehetőleg EOV koordináta, de lehet más is, a konvertálást megoldom; lehet Google térkép részlete is, ahol pontosan jelölt a hely); 3. – a megfigyelés dátuma. Más információ híján a fényképfelvételen lévő állat adata kerül a mennyiségi adathoz (pl. 1 hím). Ezen felül lehetőség van még a táblázatban a településhatár (pontos közigazgatási határ; ha kell ezt meg tudom nézni utólag én is), és egyéb információk – pl. dűlőnév, patak, tó neve, illetve az élőhelyre vonatkozó további információk (pl. szaporodóhely) – megadására is. Rögzítésre kerül még az UTM kód, ami a koordináta alapján utólag hozzárendelhető.
Kérem tehát, hogy ezek alapján küldjétek el szitakötős fényképeiteket (jpg-ben), de azt is kérem, hogy egyszerre csak max. 5 képet és azok mérete ne legyen túl nagy (1200 pixeles hosszabbik oldal elég lehet).
Amennyiben az azonosításhoz jobb minőségű vagy/és más szögből készült képre lenne szükség, ezt jelezni fogom. 
A közreműködést, segítséget előre is köszönöm!   

Farkas Sándor / florisztika@freemail.hu

2015. január 4., vasárnap

Kemény fagyok

A Sáros teljesen befagyva

Egyetlen

Récék el

Jég 1.

Jég 2.

Jég 3.

Jég a Sión

Nyomok

Fehér nyárfák