2013. július 29., hétfő

Alkonyi képek a Duna mellől

"Béjvacsos" stílúsú felvétel lányaimról a Duna partról. Alacsony vízszintél, kánikulában nincs is jobb fürdőhely a környéken, mint a homokos fövenyű Duna part.
Lassan alkonyodik



Erős szelet harangoztak be.Ilyenkor vörösen nyugszik le a Nap, és látványos napnyugtát reméltem. Úgy gondoltam, hogy a bogyiszlói öreg tölgyek kontúrja majd jól fog mutatni a vörös fényben
A napnyugta azonban nem lett egy csöppet sem látványos, nem úgy mint a múltkor.

2013. július 27., szombat

Az ófalui Goldgrundban (Arany-völgyben)


A völgy szájánál lévő Goldgrund-puszta épületei a Perczel-uradalomhoz tartoztak

A Perczelek egykori présháza lassan elvész a dzsumbujban

Ofalo (Ófalú) ma is azon kevés település közé tartozik, ahol  a németek jelentős többségben vannak, és ezt be is vallják.
A falu határában látható kopasz dombokon egykoron nagyrészt szőlőt termesztettek, kisebb részt legeltettek. Az itt termelt szőlő egy részét dolgozták fel ebben a présházban. 

A Goldgrundba elsősorban azért vágytam már régóta, mert ez híres hely. Meglepő módon most ezt a vágyamat sikerült is beteljesíteni. A völgy  nevét még nagyapámtól halottam, aki elmesélte , hogy itt az ófalusiak szerint aranyat mosott ki a víz.  Ez persze csak egy olyan népi legenda, de az itt előforduló piritet akár aranynak is nézhették a falusiak. (Geológiailag nem nagyon képzelhető el, hogy tényleg arany lett volna itt, de a közeli Farkas-árokban mostak termésaranyat a geománok.) Több  szakmunka (pl.ez) hazánk legrégibb kőzeteként említi az ebben a völgyben található Ófalui (Fillit) Formációt, amit azért  írtam végig nagy kezdőbetűkkel, mert ez önállósodott geológia szakkifejezéssé vált.  Ennek megfelelően a Goldgrund ásványokban is gazdag. 

A Sötét-völgyhöz hasonlóan itt is tömeges a virágzásának vége felé járó farkasölő sisakvirág
Reggeli indulás a Zsibriki-völgyön keresztül

Na itt lehetne bogarászni az ásványok után, ha értenék hozzá és sok időm lenne.
Helyesbítés: Most már semmi bogarászás, semmi kalapácsolgatás, a terület 2017-ben természetvédelmi oltalom alákerült!

Itt meg kis kalapácskámmal ütögethetném a  sziklafalat.

Ezek a kőzetek még a laikus szememnek is érdekesek és újszerűek.  Raktam is a hátizsákomba néhány követ, hátha még lesz ki meghatározza.

A völgyből a Harsányi-keresztnél értem ki. Ezt a keresztet Vitéz Harsányi János és neje, Schmidt Gertrúd állította  hálából egy szerencsés kimenetelű vadászbaleset után, 1932-ben.  Harsányi János a terület vadászatbérlője volt. Egy vaddisznóhajtáson meglőtt valakit. Az illető azonban szerencsére felépült. Istennek hálálkodva állította ezt a keresztet Harsányi János, aki ennek az esetnek a hatására fel is hagyott vadászszenvedélyével. Mindezt azon a kis ismertetőtáblán lehet olvasni, magyar és német nyelven, amit a fekediek  tettek ki, mert a fekediek komolyan veszik, hogy lehet olyan, hogy falusi turizmus. 

Kilátás a kopasz dombokról a Mecsek felé. 

A fátlan, száraz gyepeken rengetek lepke van. Ez, ha jól nézem kis tűzlepke. Védett.
Visszapillantás a Goldgrundra a kopasz dombról.

Tövisszúró gébics.

Ófalu a dombok közt

A távolban a Zengő

Az eszterpusztai középkori templomrom. 

A zsibriki rét

2013. július 26., péntek

A kisgeresdi akác

Pósfai György mondta nekem egyszer, hogy a kisgeresdi akácfa és környezete fog nekem
tetszeni. Igaza lett.

Hazánk harmadik legnagyobb akácfája. Baranyai Lászlóék találták.Tavaly 471 cm volt a kerülete. Az akácokról egy régebbi bejegyzésemben írtam már egy-két dolgot.

A kis akácliget a Geresdi-rög legdélibb pontján áll. Innen rálátunk a dombság lábaira, arra a tájra, amit az M6-os alagutak és viaduktok sorával küzd le. 

Az új fényképezőgépem GPS-szolgáltatásainak segítségével látható, hogy a fenti kép hol készült, és melyik irányba állítottam a kamerát. 

Meghitt hely ez

Másnak is eszébe jutott, hogy itt mindenki szívesen elidőzne, és két pad is került ide, az egyébként világvégi helyre.

2013. július 25., csütörtök

A kisgeresdi kőfejtő

Szinte vadnyugati a táj és a hőség a felhagyott kisgeresdi kőbányában. (HRD-s felvétel). Egy fotós ismerősöm mondta, hogy újra látogatható a bánya. Persze ez a hír csak erős fenntartásokkal bizonyult igaznak.  A Geresdi-dombság két, némileg elkülönült rögből áll, a Mórágyi-rögből és a Geresdi-rögből. A Mórágyi-rögben már többször jártam, most felkerestük a Geresdi-rög leglátványosabb helyét is.  A régóta bezárt bányát az M6-os autópálya építésekor  ismét megnyitották, de most újra szünetel a termelés. 

A látványos bányató. Kristálytiszta vízében időnként búvárok is megfordulnak. Partjáról pedig életveszélyes ugrásokat is megkísérelnek vakmerő emberek. (Érdemes megnézni a búvárok felvételein, hogy víz alá került fák  nyársként merednek a tó alján.)  Egy velünk  szóba elegyedő helyi lakos szerint helyenként 40m mély.
 
Ilyen halak tucatja cikázik a vízben

Élettel teli a tó

Teljességgel megoldatlan a hazai  bányatavak turisztikai-idegenforgalmi helyzete, leszámítva néhány síkvidéki kavicsbányát.(pl. Gyékényes, Nyékládháza) A tulajdonosok, vagy a helyi önkormányzatok a legegyszerűbb módját választják a probléma megoldásának: Tiltó táblák sorát teszik ki mindenhova. Ezt láttam a Medvesen is. Pedig ezt a helyet is sokan látogatják, mert egyszerűen szép és érdekes. Ottjártunkkor is éppen turisták érkeztek, és a tóparton tábortűz maradványai jelzik, hogy egyesek piknikezve hosszabb időt is eltöltenek itt . Szépségük mellett azonban veszélyes helyek ezek, itt is mállékonyak a sziklafalak, amiket időnként suvadások is rombolnak.

A hely persze a geológusok figyelmét is felkeltette, híres ásványlelő hely ez a bánya. 

Ilyen virágok nőnek a bánya közelében. (Fogalmam sincs róla , mi lehet ez, sőt meghatározni sem tudtam)

A megszűnt vasútvonal  állomásépülete mellett, nagyra nőtt, listagyanús  hársfa áll.

2013. július 23., kedd

Ismét a Széptölgyesi-tónál

Bonyhádról hazafelé tartva félórára szétnéztem a Széptölgyesi-tónál. Sokat nőttek  a búbos vöcsök fiókák

Az élet a vízimadarak számára sem teljesen idilli,  barna rétihéja húz el a tó felett

Dolmányos varjú a tó melletti tápadagolón lakmározik

Bakcsó húz el a tó felett

A tó feletti domboldal

Poros út

Boglárkák 

Startolás 

Sok-sok madár

Reggeli bóklászás Keselyűsben

Ma reggel ismét kiugrottam Keselyűsbe. Most jóval több pecás is volt, úgyhogy a szürke gémek el is tüntek.

A rejtettebb zugokban azonban sok bakcsó bújt meg.

A Holt-Sió madártlansága után átsétáltam inkább a Hátfői-kobolyához. Itt irdatlan messzeségeben szürke gémek és bakcsók ácsorogtak

A messzi fákon pedig kárókatonák pihengettek.  Egy-egy dolmányos varjú is odapofátlankodott

Újabbak jönnek

Szürke gém

Nász

Molnárkák 

Bakcsó