2012. január 29., vasárnap

Mecseknádasd: A Kirichberg (Templom-hegy) szurdokai

A Kirichberg, mai túrám helyszíne. Blogom olvasói már többször
tapasztalhatták, hogy a földrajzi nevek tekintetében az utóbbi időben
 a pontosságra törekszem. Ez a mecseknádasdi földrajzi nevekre is vonatkozik.
Mivel a falu lakossága hagyományosan német nemzetiségű, ezért
itt igyekszem a német neveket használni. Elég sajnálatosnak tartom, hogy
a múltban a hivatalos és a turistatérképek is magyarosították a régebbi
német neveket.( Valljuk be, hogy nekünk sem esik jól pl. Târgu Secuiesc-t olvasni
Kézdivásárhely helyett. Arról nem is beszélve, hogy pl. a romjáról híres
 Schlossberget (Vár-hegy) Lakat-hegynek fordították a 1:10000-es térképen,
a Schloss szó második jelentése alapján)
A legutóbbi Cartographia térkép  Templom-hegyként
ismerteti a hegy nevét, zárójelesen Szt.Imre-hegy nevet is megengedve. Nem
találtam arra vonatkozó adatot, hogy mi annak a legendának az alapja,
miszerint Szt.Imre ezen a környéken halt meg egy vadkantól megsebesítve.
(Valójában nem tudjuk, hol halt meg, talán Biharban, ahol az első tiszteletére
szentelt kolostor állt. ) Arra sem tudok adatot, mikortól hívják (hívták) a hegyet
Szt. Imrének. Valószínűleg a lábánál álló Szent István kápolna alapján
kapta a hegy ezt a nevet, valamikor a kései időben. A németek a betelepüléskor a
templomot a Frankföld apostolának, Szt. Kiliánnak szentelték. A Kilián nevet
még a 20.században is gyakran adták a nádasdiak. Hogy mikortól lett a titulusa
Szt.István, azt nem tudjuk, de az 1777-től vezetett Historia Domus már ezzel a
névvel hozza. Mivel a baranyai térképek nem hozzáférhetők még a neten, ezért
egyenlőre csak annyit tudok, hogy az  a második katonai felmérés a hegyet
Kirchenbergnek említi, miközben Nádasd nevét magyarosan írja. Nem kell
nagy fantázia ahhoz, hogy a rájöjjünk, hogy a középkor óta a lábánál álló
templom volt a névadás alapja.


A Szent István kápolna szokatlan nézőpontból.

Stanicheweg. Ez a "svábos" neve ennek a szurdoknak. (Kövesút). Ez a
szurdok csontszáraz, csak nagyobb esők alatt hömpölyöghet itt szélesen a víz.

Az elején még löszmélyutas jellege van.

Megdőlt márgás rétegek.

A Stanicheweg egy valóságos labirintus. Az egyik végén kalandos
körülmények közt felmásztam egy hegy nyergére. Itt találtam ezt az
érdekes bükköt.

A nyereg másik oldalán egy újabb szurdok, valószínűleg ez a Strickeschgrabe.
A "bejáratánál" egy érdekes hárs.

Itt is megdőlt és felaprózódott márgás rétegek

A szurdok egyre komolyabb lesz.

Itt csörgedezhet némi víz is, ami most jobbára fagyott lehet a helynként
méteres avar alatt.

A Strickeschgrabe komoly, tekintélyt parancsoló szurdoknak bizonyult.

Egy újabb fagyott kis csorgó

Ha nem is egy Rám-szakadék, azért lenyűgöző.

Helyenként nagyon összeszűkül.

Pont keresztbe ér rajta ez a kidőlt fa. Végül a 6-os út nagy kanyarjának  a
végénél értem ki. Ezen az oldalon még több gigantikus szurdok van. Majd
végigjárom még a többit is. Nagyon.tetszenek.

2012. január 28., szombat

Mecseknádasd: A Gelsenkippl gesztenyése

A Mecsekben már javában barkásodik a mogyoró, nemsokára kezdődik a
pollenszezon

Kilátás a Stickerschsberg felé. Régen itt szőlők voltak. A hely, ahol jártam
közel van a Turnackerschgrabe-hez, az egyik szurdokvölgyemhez.

A hunyor is tömegesen bimbózik

Meglepett, hogy a Gelsenkippl (Szúnyog-domb) oldalában gesztenyefák
állnak.

Sőt, nem csakhogy állnak, hanem akad tekintélyes méretű fa is. A szúrós
termés sokfelé hever, úgyhogy akad még élő fa is szép számmal.

Egyre másra tűnnek elő a gesztenyék a be erdősült domboldalban.

A dombtetőn igen tekintélyesek is akadnak.

Lenyűgöző példányok.

Ez a kettős törzsű biztos, hogy listás méretű, bár alacsonyan ágazik.
Talán  a másik is az. Annyira nem számítottam itt ilyen fákra,
hogy semmi kelléket nem hoztam magammal.

Én naiv, azt gondoltam először, hogy ez a gesztenyés csőszének a házikója.
De nem, ez egy komfortos vadles, ami egy etetőhely felé néz, magasról
ejtve a vadászetikát. Ilyent a Gemencben nem látni,- bár Shg szerint mégis- de
másfelé sajnos bevett gyakorlat, hogy az állatokat beetetik, aztán lelődözik őket.

2012. január 23., hétfő

A Báli-tó környékén

Mikoviny Sámuel 1742-es térképe a mai Pörbölyi erdő környékéről.
A mi szempontunkból most a leglényegesebb az, hogy a térképrészlet  közepén
feltünteti Bál települést, ami középkori eredetű. Az  ezt követő térképek egyike
sem tünteti fel már Bált, ami megerősíti azt, hogy Mikoviny térképe határozottan
"archaikus" jellegű. Több olyan település,  folyóág stb. van a térképén, aminek
30 évvel később már semmi nyoma, és Böhm és társai térképei alapján alig lehet
felismerni a vidéket. A Báli-szigetre ez nem áll, mert azt még több, mint száz
évvel később is mutatják térképek. Bál helyének azonosítását a 46.186, 18.885
koordináták környékén lehetne megkísérelni,mert a részletesebb térképek
ott jeleznek egy magasabb térszintű göröndöt. Bár ott most egy fátlan rét
van, ismerve a Gemenc dús növényzetét, ez lényegileg szinte reménytelen
feladat.

Az 1839-es Királyi Dunamérési Intézet térképén a Mikovinynél
még szereplő Duna ág, már csak egy délről futó hosszabb fok,
amit Báli-foknak neveznek. A Báli-sziget név még szerepel
annak rétjét is feltüntetik, vizenyős területnek ábrázolva, a
talányos nevű Kapitány-réttel egyetemben.

Két szép tölgy által formált "díszkapu" vezet az egykori Báli-szigetre.
A Báli-fok ma is jól nyomon követhető. Felette hidat kapott a vasút és az
55-ös út is. Most persze nincs benne víz.

Érkezés a Báli-tó környékére. A Báli-tó környéke  fokozottan védett. Védelmét
az indokolja, hogy nedvesebb időszakokban a sekély vizű tava elsőrangú
ívóhely a halaknak, és ennek megfelelően iszonyatos mennyiségű
"halászmadár" tocsog sekély vizében. Most viszont semmi víz nem volt a
környéken, és a madárvilágot is egy szem magányosan vijjogó egerészölyv
képviselte csak.

Füzek

Ide azóta szerettem volna eljutni, amióta Dr. Kalotás Zsolt egyik remek
itteni felvételét láttam, A "halászok" tánca a nagy fűzfa körül címűt. Ezen a
felvételen több száz kis- és nagy kócsag, szürke gém,  és fekete gólya
tocsogott a vízben egy gyönyörű fűzfa körül.

Mivel most nem fenyegetett az a veszély, hogy megzavarom a madarakat
és hogy térdig tocsogok én is, ezért elhatároztam, hogy felkutatom azt a
gyönyörű füzet.
Ez a fa méretesnek tűnt, közelről derült csak ki hogy két szorosan összenőtt
 fáról van szó.

Ez a roskatag öreg fűz, viszont hatalmas méreteket sejtetett, bár alacsonyan
ágazott ketté.

Közelről elképesztett, 921cm a kerülete. Kérdés persze, hogy megfelel-e
egy fának, mert alacsonyan szétágazik, meg kicsit roncs is már, de a füzekkel
a lista mintha engedékenyebb lenne egy kissé. 

A másik irányból 

Végül megtaláltam azt a füzet, ami dr.Kalotás képén szerepelt. Előtte a Báli-tó
egyik nagyobb mélyedése, de most ez is száraz volt. Hibátlan szépségű fa,
614 cm-es kerülettel.

2012. január 22., vasárnap

A Sárkány-fok

A szombati utam folytatásaként a Sugóból az Ezerlábú-híd alatt az 55-ös
út és a vasút másik oldalára jutottam, ahol a Nagy-Legyező-réten
keresztül a Sárkány-fokot céloztam meg.

A Sárkány-fok a Gemenc egyik legjelentősebb foka. A Cserta-Duna
 (az egykori Nagy-Duna) vizét vezeti a már évszázadok óta holtágnak számító
Nyéki-Holt-Dunába. Mintegy 2km hosszú. A legkorábbi térkép, amit találtam
róla 1839-ből származik, a Királyi Dunamérési Intézet adta ki.
Ezen a térképen még a Holt-Duna-foka néven szerepel. Érdekes, hogy a térkép
még úgy ábrázolja a Nyéki-Holt-Dunát, mintha összeérne a (Csertai)Dunával,
de Mátrai Ildikó tanulmányából tudjuk, hogy a Nyéki-Duna már a legalább a
18.század eleje óta holtág.

A Nyéki-Holt-Duna északi előterében lévő füzes

Első találkozásom a Sárkány-fokkal. A vége a Nyéki-Holt-Duna nádasaiba
vész.

Az amatőr természetfotós nehezen áll ellen a jégmintázat fotózásának.
Most sem sikerült.

A Százlábú-híd alatt ismét átlépve a vasutat és az 55-ös utat, a Sárkány-fok
egyre komolyabb méretű lesz.

Hatalmas hordalékhalmok a fok medrében. A foknak ma is fontos szerepe
van,  mert az ökológiailag rendkívül értékes Nyéki-Holt-Dunának ez az
egyik vízfrissülési lehetősége. Ilyen dugók esetén nem biztos, hogy ezt
a funkciót képes betölteni.

Rend (fekete dió) és rendetlenség (fehér nyár)

A tavaszias idő ellenére jég a Csertai-Dunán

Ahol a Sárkány-fok ered

A Sárkány-fok első méterei

A Súgó déli részén

Ma utam a Gemenc déli részeihez vezetett. Mintegy 18 km-es túrát
tettem a kellemes tavaszias időben. Indulásnál egy szép kőris a pörbölyi
szabadidő kozpont szomszédságában.

Első utam a Kerülő-Dunához vezetett, amelynek partján sorba húzódnak a
nagy tölgyek, ezen az z eddig általam  ismeretlen részen is.

Egy 480 cm -es, már halott tölgy a parton.

Egy csepp víz sincs most a Keülő-Dunában.

Továbbhaladva egy nagy területű telepített erdő következik.,amelynek
belsejében helyenknét nagy füzek vannak

Egy szép példa.

Közelít a listás mérethez

Végül egy roncs, aminek egyik oldali ága már letört.

Kerülete 675 cm.