2011. május 30., hétfő

Az Óriás-hegyen

Kilátás a Csatári-völgy felé.

Azt hiszem ez békászó sas. Ritka madár, hazai állományát 35-50-re teszik.

Tövisszúró gébics pár. Ez nem olyan ritka madár, de szintén védett.

2011. május 29., vasárnap

Böhm Ferenc emlékére

A sokszor hivatkozott térkép kolofonja. Rajta négy legfontosabb név: báró Sigray Károly királyi biztos, Krieger Sámuel, Deáky József és Böhm Ferenc mérnökök.

Blogom állandó olvasói gyakran találkoznak a Böhm-féle térképre való hivatkozásommal.  Ez a térkép nem is egy térkép tulajdonképpen, hanem három csaknem azonos másolat. TMOL/XV/3/T. 130.,131 és 132 jelzéssel találhatók meg a Tolna Megyei Levéltárban illetve a neten, hála a http://www.archivportal.arcanum.hu portálnak. Mostani kis írásomban ennek a térképnek a keletkezéstörténetéről lesz szó.
Régebbi, a Gemenc történetéről szóló írásaimban  már több helyütt érintettem, hogy a Sárvíz állandó mocsarai révén sok problémát okozott. A vidék legnagyobb birtokaival az Esterházyak rendelkeztek, és az első vízrendezési, vízszabályozási tervek is az ő megbízásukra készültek a 18.század második felében. Előbb 1766-ban Krieger Sámuel a Balatonról és vízrendszeréről készített felmérést,  majd 1767-ben Böhm Ferenc, a tatai Esterhazy-uradalom mérnöke a Sárvíz mentét térképezte fel, végül 1769-ben Vertics Ferenc a Sió mente mocsarait. Fejér és Veszprém megye kezdeményezésének hatására a Helytartótanács 1771 végén elrendelte a Sárvíz szabályozását. Ennek keretében a tolnai szakasz vízmérnöki felmérését és lecsapolási tervének elkészítését és elvégezték. A munkálatok királyi biztosává báró Sigray Károly nyugat-magyarországi földbirtokost, későbbi somogyi főispánt (1772-1785) nevezik ki. Sigray megbízásából el is készült térképünk, amely egyesítve ábrázolja a Sió-Kapos-Sárvíz vízrendszerét.A térkép készítői  Krieger Sámuel, Deáky József és Böhm Ferenc mérnökök. A számunkra legfontosabb sárvízi részeknek Böhm a készítője, ezért hivatkozom az ő nevével a térképre. A térképről különböző időkben több másolat is készült, ezt Vertics Ferenc végezte el.
Nézzük meg, mit is sikerült kideríteni ezekről a jeles mérnökökről. Közülük kétségtelenül Bőhm  Ferenc (1736-1799) a legjelentősebb. Bőhm 1759-ben végezte el a bécsi hadmérnöki akadémiát, ami ebben az időszakban az egyetlen térképészeti mérnökképző intézmény volt a Habsburg Birodalmon belül. Az Esterházyak alkalmazásába került a tatai uradalmi központban. Nem csak vízrajzi térképeket és tervezéseket végzett el, hanem kert- és épülettervei is fennmaradtak, főleg Tatán és más Esterházy birtokokon. Széleskörű és eredményes munkájának elismeréseként 1785-ben II. József császártól nemesi címet is kapott. A cím felvétele alkalmából nevét magyarosította Cseh-re. Tatán hunyt el. 
Krieger Sámuelnek(1746-1781) eperjesi gyógyszerész volt az apja, majd a bécsi hadmérnöki akadémiát végezte ő is el.Főként Sopron környékén működött, a Rába és a Rábca szabályozási tervein dolgozott. 
Deáky József a váci majd a győri püspök mellett volt uradalmi tiszt. Működéséről keveset tudunk, ő inkább arról híresült el, hogy apja volt Deáky Zsigmondnak (1795-1872), a későbbi győri tudós kanonoknak, írónak.
A Sió és a Sárvíz szabályozási munkáinak első lépéseként 1772-ben elkészült hármuk közös térképe, ami alapján elkészültek a rendezési tervek. 1774 nyarán Böhm Ferencet a munkálatok vezető mérnökévé nevezték ki. Böhm tervei közt az szerepelt, hogy a Sárvízzel párhuzamos szárítócsatorna - ez lenne a mai Sió-  vezeti le a térség fölös vizeit. Ezt Böhm és Krieger 1776-ban beterjesztette a helytartótanácsnak,ahol azt a Walcher József vezetésével működő tanács  lényegében elutasította. Ennek ellenére a Sión ás Sárvízen a munkálatok elkezdődtek.  A Sió Simontornya alatti, valamint a Sárvíz felső szakaszán indultak meg a munkálatok, amik azonban pénzhiány, érdektelenség és a környező földesurak ellenkezései miatt néhány év múlva abbamaradtak, és majd csak a XIX.században, egy másik generáció idején folytatódtak.

Ez a kis írás egyben tisztelgés a 275 éve született Böhm Ferenc mérnöki teljesítményei felett, bármennyire is másként ítélik meg egyesek az akkoriban elkezdett vízrendészeti munkákat. 

Felhasznált főbb irodalom:
Bencze Géza: Vízimunkálatok a Sió-Kapos-Sárvíz vízrendszerén a XVIII-XIX. században. Honismeret 2002/2
Székesfehérvári Polgár Info
Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII.századi Magyarországon; Akadémia Kiadó, Bp.1983

Az Alsó-Telefonos-tónál

Keselyűs felé, József-puszta határában

A Holt-Sió és a Sáros környékén

Memento mori!

Lószúnyog. Érdekes, hogy május legvége van, és a Gemencben sincs még
a gyötrőszúnyogokból. Tavaly ilyenkor alig lehetett kibírni.
Kullancsból is, mintha sokkal kevesebben lenne az idén.
Eddig csak 4db-bal találkoztam.

A Sáros partján

Harmat

Tulajdonképpen előkészületlenül mentem az útra. Keselyűstől a kéktúrán akartam
eljutni a Borrévi-tóig, de GPS és térkép nélkül elkeveredtem. (Érdekesen vezetik a
turistautat errefelé.) Megfordulva nyiladékról nyiladékra véletlenszerűen bolyongtam,
és felkészültem, hogy ez lesz az eddig legunalmasabb Gemenc-túrám, amikor
váratlanul az Alsó-telefonos körüli ingoványnál találtam magam.
 A tó partján kapitális füzek mutatkoztak.

Egy öreg, de kisebb fűz.
Ez a Telefonos érdekes név. Nyilván a régi térképeken hiába is keressük.
Andrásfalvy sem említi alapművében. A Cartographia térképén viszont szerepel.

Az Alsó-telefonos-tó. Régen itt a Duna folyt. 

Ha kicsit engedékenyebb vagyok, meg van az országos rekorder fűzből.

Valamikor hatalmas kerülete lehetett,de ki tudja, hány ágból állt?

Még él

Ligeti szőlő

2011. május 28., szombat

Bozsi dolina (Istenvölgye)

Vadles az Istenvölgyében, Szálka mellett. Az első kataszteri térkép
még rác néven ismerteti ezt a szép völgyet, pedig akkor már a németek
voltak többségben ezen a vidéken. Így én is ezt a nevet írtam elsőnek.

Istenvölgye a vadlesből

A völgy közepén egy domináns, de messze nem listás fűz áll.

A Lajvér-patak mentén

Ma reggeli utam helyszíne a Szálka melletti Lajvér-patak rétje és a szomszédos
erdő volt. Ezen a képen  is visszafogott HDR van. Végül is drágább
fényképezőgépekbe eleve beleteszik ezt a technológiát, úgyhogy eldobva
erkölcsi aggályaimat, olcsó kisgépem képei közül többet én is fel fogok dobni
 ezzel a technológiával.A technológiáról itt olvashatunk jó segédletet,
ingyenesen letölthető legális szoftverajánlattal.

Egy kiadás előtt álló térkép tesztelését végeztem el. Ez a térkép erre a vidékre
két nagy fát is jelzett. A Szarvas-forrás felé rá is akadtam két nagy bükkre.
A Brányoki-erdő másik jelzett nagy fáját nem találtam.

Az erdőből kifelé tartva megfogott a patak menti rét szépsége

Egy mélyebb vizenyős területen mocsári nőszirmok garmadája nyílik


Reggeli

Reggeli torna

Bütykös hattyú a patak vízén

Hattyú enyhén giccses stílusban

2011. május 27., péntek

Az Óriás-hegyen

A Tót-völgyből induló sárga turistaút fontos erdei út. A relatíve nagy forgalma miatt
valóságos "Via Mortis" lett belőle. Lábatlan gyík tetem.
(B1 típusú, csak a fején mentek át)

Egy élő társa

Raponcaharangvirág 

A "Via Mortis".A felvétel utólagos, visszafogott HDR technológiával van "feldobva"
Ezúton is köszönöm Ábrahám Bélának, hogy a program egy ingyenes
verziójával megajándékozott.

Szúrós csodabogyó

Kilátás az Óriás-hegyről. Ezt is visszafogott HDR-nek tettem ki.
Egyelőre nem ejtett rabul a technológia, bár igaz, hogy az olcsó kis gépem szinte
egy kis szoftveres tuningért kiált. 

2011. május 22., vasárnap

A dunaszentgyörgyi láperdő

Panorámakép
A láperdő egy nagy, több mint 300 ha-os terület, aminek védelmét már
2007 óta tervezi a DDNP, de -úgy tudom-, ezidáig nem valósult meg.
Északi részén már jártam régebben. Most a falu felől közelítettem.

Disznó volt. 

Háttérben a református templom tornya

Egerészölyv

Nem láttam még olyan helyet, ahol ennyi mocsári nőszirom nyílt volna.
Egy-két nagy fűzben, nyárban is reménykedtem

Még találtam egy-két nyári tőzikét

A mélyebb ismerkedésnek ezúttal nem csak az időhiány, hanem egy váratlanul
kitörő, de annál hevesebb és kitartóbb allergiás roham vetetett véget.

Szombati pillanatok

A lassan már csak egykorinak nevezhető 12.A osztályom (minden osztályok
 legjobbika)araszolgat lefelé egy  mecseknádasdi domboldalon, miután (lassan már csak
 egykorinak nevezhető) osztályfőnökük egy hatalmas csalánosba vezette őket. 

Sötétvölgy

Bogarak a Sötétvölgyben

Kis apolló-lepeke a Sötétvölgyben

2011. május 20., péntek

Domaszéki tanyák közt

A zöldfási Szt. István templom 1938-ból, reggeli napfényben. Ez volt az itteni
tanyavilág közepén álló első templom.

Tanya Zöldfás közelében

Az egykori zöldfási iskola. Az udvarán álló Katolikus Ifjúsági Központ házaiban
olcsó, tiszta, kulturált szálláshelyek vannak, főként fiatal csoportok igényeinek.

Reggeli séta

Kerítés pipacsokkal

Búzaföld